2011-ben elhatároztuk, hogy kipróbáljuk. Bejött! Azóta már a hetediken is túl vagyunk.
A terv szerint sátorral, bográccsal és a szükséges felszerelések kb. 2-3 szorosával érkeztünk meg Jászapátiba.
Ez azóta is megmaradt, már ami a feleslegesen hozott dolgokat illeti. Arról nem is beszélve, hogy az „aggódó” Anyák által becsomagolt kaja mennyisége elegendő lenne egy komplett focicsapatnak is.
Hogy az ötlet kinek a fejéből pattant ki, talán nem is fontos. A lényeg és a szabály egy maradt:
Anya ilyen rendezvényre nem jöhet!
Na nem mintha ők ezt nem élveznék, de csak maradjon ez a mi bulink.
Egy szó mint száz, nagyon izgultunk az első előtt, mára már „rutinná” vált. Azért mindig vannak meglepetések, újdonságok. Apát próbáló dolog ez és kell hozzá humorérzék is. Sokat segít, hogy a gyerekek általában egymást fárasztják. Először szembesülni olyan helyzetekkel, melyeket egy Anya gondolkodás nélkül megold, érdekes. Persze a férfiakba kódolt „na majd én megmutatom a tutit a többieknek” érzést is nehéz néha kezelni, de jó látni kívülállóként.
Szóval. Remekül sikerült az első és sorban a többi is. Remélem még sok lesz…
- 2013 október -